Reconstructing syn-volcanic palaeosurfaces using monogenetic volcanic landforms: a methodological study and inferences for neotectonic deformation (Western Pannonian Basin, Hungary)

DOI: https://doi.org/10.1016/j.gloplacha.2025.105251

A Bakony-Balaton-felvidéki- és Kisalföldi Vulkáni Mező monogenetikus bazalt vulkánjai kijelölik azt az egykorú felszínt, amellyel kapcsolatban a vulkánok a felszínen megjelentek. A maar vulkánok esetében, a maart kitöltő kőzetanyaghoz képest a felszín mintegy 20 méterrel magasabban lehetett, míg a pajzsvulkánoknál (Kab-hegy- Agár-tető) az egykorú felszínt a bazalt fedő rögzíti. Négy időhozizontra (7.91, 4-98, 4.05, 3.23 millió év) rendezett felszínmaradványok alapján kiszámolható volt az adott pont kiemelkedési vagy süllyedési üteme, ami nagyjából 20 és 100m/millió év közé esett jelentős területi változatossággal. A Bakony-Balaton-felvidék topográfiai tengelye nagyjából 6 millió év óta emelkedik, míg a Kisalföld peremén lévő vulkánok először lesüllyedtek, és folyóvízi üledékekkel lefedődtek, majd kb. 3.5 millió év óta emelkednek, de a tengelyhez képest kisebb sebességgel. A terület délnyugati része melekedett a leggyorsabban és talán ez vezethetett a Duna folyásirányának megváltozásához, DNy-ról K (a mai meder) felé. A kiemelkedés kiváltó okai összetettek, de leginkább a köpenyáramlások és a nagy hullámhosszú, teljes litoszférát is érintő gyűrődés a legvalószínűbb ható(k).