Megjelent a Nemzetközi Földtani Tudományok Uniója „The Third 100 IUGS Geological Heritage Sites” című kiadványa, amely a világ újabb 100 kiemelkedő földtani örökségi helyszínét mutatja be. A harmadik százas listát a 2026. november 4–8. között, a portugáliai Algarvensis Geoparkban rendezett IUGS geoörökség-eseményen hirdették ki. A kiadvány ingyenesen... Tovább >

A magyarországi Ság hegy is bekerült a Nemzetközi Geológiai Tudományos Unió „Harmadik 100” elnevezésű listájára, amely a Föld kiemelkedő jelentőségű földtani örökségi helyszíneit mutatja be. A nemzetközi elismerést a hegy tudománytörténeti jelentősége alapozta meg: Eötvös Loránd és munkatársai a Ság hegyen végezték el az Eötvös-féle torziós mérleg... Tovább >

Tovább >

Napjainkban olyan időszakot élünk, amikor az energiabiztonság megteremtése, a földtani veszélyforrásokból eredő kockázatok csökkentése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a kritikus nyersanyagok kutatása talán minden eddiginél nagyobb jelentőséget ad a földtudományoknak. Ezek a kihívások egyúttal óriási lehetőséget és felelősséget... Tovább >

2026 október 6-án a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet adott otthont az EUROBIG Leadership and Career Development Forum rendezvénynek. A nemzetközi fórum a tudományos vezetés, a kutatási programok kialakítása és a kutatói karrierépítés kérdéseit állította középpontba. A rendezvényen neves nemzetközi kutatók osztották meg tapasztalataikat... Tovább >

Jánosi Dániel, Herein Mátyás

A Föld mágneses mezejét a külső magban működő ún. geodinamó tartja fenn. Ezt a folyamatot általánosan a magnetohidrodinamika elmélete írja le, melynek fontos jellemzője, hogy a mágneses tér póusváltásokat mutat. A pólusváltások egyik legegyszerűbb, tankönyvi modellje az ún. Rikitake-modell. Ennek ellenére évtizedek... Tovább >

Geophys. J. Int. (2026) 247, 1–18
DOI: https://doi.org/10.1093/gji/ggag390

Balázs Heilig, Lilla Murár-Juhász, Máté Tomasik

A plazmaszféra a Föld mágneses terétől átjárt, ionizált hidrogénnel és elektronokkal kitöltött tartomány, amely geomágnesesen nyugodt időszakokban mintegy 25-30 000 km magasságig terjed. Geomágneses viharok során a plazma megélénkülő áramlása a plazmaszféra külső határán a Nap felé irányuló... Tovább >

JGR Space. Volume 131, Issue 10, 9 October, 2026
DOI: https://doi.org/10.1029/2026JA035517

Eszter Békési, Kristóf Porkoláb, László Lenkey

A tanulmány a mély fúrólyuk hőcserélőkből kinyerhető hőenergia mennyiségét vizsgálja különböző üledékes környezetekben, Pannon-medencei numerikus modellezési példákon keresztül. Az eredmények azt mutatják, hogy a kőzetösszetételtől, a hőmérséklettől és a nyomástól függő termikus kőzetparaméterek... Tovább >

Geothermal Energy (2026)
DOI: https://doi.org/10.1186/s40517-026-00410-8

Yun-Liang Zhou, Hermann Lühr, Artem Smirnov, Balazs Heilig

A plazmapauza a Föld magnetoszférájában a sűrű, hideg plazma és a ritkább, nagyobb energiájú plazma közötti éles átmenetet jelöli. A tanulmány az ESA Swarm műholdjainak nagy felbontású mágneses méréseivel vizsgálja a 4–10 Hz közötti szélessávú jeleket a plazmapauza környezetében. A... Tovább >

Journal of Geophysical Research: Space Physics, 131, e2026JA035625
DOI: https://doi.org/10.1029/2026JA035625

K. Sebe, Á. Novothny, G. Surányi, B. Varga, L. Fodor, and G. Csillag

Concerning the study of past periglacial processes, the Pannonian Basin is a key area as it contains the southernmost frost polygons found in Central Europe. The presence or absence of permafrost is still, however, a matter of debate, and data on the timing of frost action are also scarce... Tovább >

Permafrost and Periglacial Processes (2026): 1–22
DOI: https://doi.org/10.1002/ppp.70051