Dr. Ludmány András elmékére (1950-2026)

Dr. Ludmány András

(1950. június 8. – 2026. március 5.)

2026. március 5-én éltének 76. évében elhunyt Dr. Ludmány András a HUN-REN FI önkéntes kutatója, a korábbi debreceni Napfizikai Obszervatórium osztályvezetője.

Ludmány András 1950. június 8-án született Debrecenben egy értelmiségi öt gyermekes család első gyermekeként. Édesapja gyermekorvos, édesanyja szolfézstanárnő volt. Tanulmányait a debreceni Péterfia utcai ének-zene tagozatos általános iskolában kezdte, majd a Debreceni Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium tanulója volt. Érettségi után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett okleveles fizikus diplomát. Diplomája kézhezvétele után 1974-ben a Napfizikai Obszervatóriumban helyezkedett el, melynek munkatársa, főmunkatársa, illetve két évtizeden át, 2015-ös nyugdíjazásáig vezetője volt. Kandidátusi fokozatát 1991-ben az Ukrán Tudományos Akadémia kijevi Csillagászati Obszervatóriumában szerezte.

Életének középpontjában a tudomány művelése állt. Tudományos munkája főként a Nap fotoszférájában megjelenő napfoltokra, azok tulajdonságaira és fejlődésére fókuszált. Munkája során mindig nagy figyelmet szentelt a szakmai pontosságnak és a tudományos részleteknek. A tudománymetria szintén érdekelte.
Néhai feleségével, egyben kollégájával, Dr. Baranyi Tündével a Nemzetközi Csillagászati Uniótól kapott megbízás alapján a világszinten egyedülálló, és mára már ismert és elismert debreceni napfoltadatbázisok alkotói és áldozatos készítői is voltak.
A Debreceni Egyetemen több tárgyat is oktatott: Plazma-asztrofizika, Bevezetés az űrfizikába, Asztrofizika űreszközökkel, és A Nap és a csillagok fizikája. Ezekhez saját jegyzeteket készített, melyeket minden évben frissített, aktualizált.

Ludmány András nem csak a tudományt művelte ilyen szenvedéllyel. Életét gyermekkorától átszőtte a komolyzene. Zenész család tagjaként már egyetemi hallgatóként a Kodály Kórusban énekelt, illetve több saját zongora művet szerzett. Játszott zongorán, orgonán és fuvolán. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán évtizedeken keresztül tanított akusztikát óraadó oktatóként.
Fiatalabb éveiben rajzolt, jellemzően portrékat és karikatúrákat készített. Aktív, sportos életet élt, melynek köszönhetően fiatalos lendületét élete utolsó évéig megőrizte.
Szerény, segítőkész, jó humorú, életvidám, társasági ember volt, akivel sokat lehetett nevetni és mély szakmai beszélgetéseket folytatni.

Feleségével közösen három gyermekük született, Orsolya, Fruzsina és Bence.
Emlékét tisztelettel megőrizzük.