xxxxxxxxxxstring(1229) "A Magyar Űrkutatási Fórum idei évben is rendkívül színes, az űrkutatás területeit szélesen érintő, programmal várta a résztvevőket Sopronban, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetben. A konferencián 27 plenáris előadás és 20 poszterelőadás keretében többek között az űrfizika, földmegfigyelés, űridőjárás, napfizika, geofizika, légkörfizika, kvantumfizika, űrcsillagászat, planetológia, adatelemzés és orvostan témáit érintették. A rendezvényen nagy hangsúlyt kapott a poszterszekció, a résztvevőknek lehetőségük volt 2 perces előadásban bemutatni a poszterük tartalmát. A konferencia programjában olyan témák is szerepeltek, mint a napszél paramétereinek változása, a földi magnetoszféra és ionoszféra kölcsönhatása, valamint a kvantumfizika alkalmazásai az űrkutatásban. Az eseményt Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos, nyitotta meg egy videóüzenet formájában, utána Benkucs László, Űrügyi referens, ismertette A HUNOR program eddig elért eredményeit és aktualitásait. A Fórum továbbá kiváló platformot nyújtott szakmai kérdések megvitatására és kapcsolati háló kiszélesítésére. "

xxxxxxxxxxstring(707) "Bozóki Tamás, Sátori Gabriella és Herein Mátyás kollégáink által több külföldi társszerzővel közösen írt publikációja a neves Journal of Geophysical Research (JGR) lapcsalád Atmospheres című folyóiratának legtöbbször olvasott 2023-as cikkei között szerepel. A cikkben a kutatók a globális villámtevékenység napról-napra történő változásait vizsgálták. A teljes cikk ezen a linken érhető el: https://doi.org/10.1029/2023JD038557 A cikkről készült rövid összefoglaló itt olvasható: https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/hova-tuntek-a-villamok-az-fi-kutatoinak-kozremukodesevel-uj-megkozelitesben-vizsgaljak-a-globalis-villamtevekenyseg-napi-valtozasait-107227 "

xxxxxxxxxxstring(2544) "A különböző AI (gépi tanulási, „mesterséges intelligencia”) technológiák alkalmazása megkerülhetetlen elemmé kezd válni a tudományos kutatásban de hétköznapi életünkben is. Az intézetünkben folyó tudományos kutatásokat kétfajta módon támogatják ezek a technológiák: egyrészt a generatív AI szolgáltatások (pl. ChatGPT, Google Gemini, Microsoft BingAI, SciSpace, GitHub CoPilot és a HUN-REN saját generatív AI szolgáltatása) segíthetik a tudományos életben előforduló feladatokat, mint például a tudományos eredmények és trendek felfedezését és összefoglalását, tudományos programkód generálását, jelentések írását; másrészt egy szakértő által ellátott feladat elvégzésére gépi tanulási modelleket lehet fejleszteni, melyek nagyban lecsökkentik a kiértékelő feladatok elvégzéséhez szükséges időt. A HUN-REN központ a különböző kutatóintézetekben kijelölt AI nagykövetek alkalmazásával segíti az AI megoldások minél hatékonyabb kihasználását a kutatóhálózaton belül. Erre a feladatra olyan kutatóintézetekben alkalmazott kutatók kerültek kiválasztásra, akik érdeklődnek az informatika, programozás és AI technológiák iránt, de tapasztalattal rendelkeznek a kutatásban is, így képesek áthidalni a kutatók és AI technológiák között esetlegesen fennálló rést. Kicsivel több mint fél évvel ezelőtt, 2024. szeptember közepén, kezdte el tevékenységét Bozsó István, intézetünk munkatársa, mint AI nagykövet. Bozsó István korábban egy HUN-REN által támogatott intézeti projekt koordinátoraként ismerkedett meg az AI technológiákkal. Az első félévben Bozsó István felmérte milyen területeken lehet az intézeten belül különböző AI technológiákat alkalmazni és számos intézeti műhelybeszélgetés során bemutatta a kollégáknak a terület legfontosabb fejleményeit és a HUN-REN központ által nyújtott AI eszközöket. Októberben egy intézeti előadás sorozatban több intézeti kolléga mutatta be, hogyan alkalmazták sikeresen gépi tanulási technológiákat kutatásuk során. Bozsó István munkáját Dr. Horváth András is segíti, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia és Bionika Karának kutatója és intézetünk munkatársa is. A következő néhány hétben egy hírsorozatban kívánjuk bemutatni röviden az intézetünkben már sikeresen alkalmazott gépi tanulási technikákat és a folyamatban lévő kutatásokat. "

xxxxxxxxxxstring(972) "Molnár Bence, Lenkey László, Daniele Pedretti, Mádl‑Szőnyi Judit, Galsa Attila[[hr]]A felszínalatti vízáramlás s a vele együtt zajló hőtranszport pontos megismerése mind energetikai mind környezetvédelmi szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Ezen kutatáson belül azt vizsgáltuk, hogy a porózus tározók heterogenitása hogyan befolyásolja egy visszasajtoló–termelő kútpár esetén megjelenő áttörési frontot (breakthrough time). Szintetikus modelleken keresztül kapcsolatot teremtettünk a közeg heterogenitásának mérete, a visszasajtoló kút hozama, a kútpár távolsága és a tározó hődiszperzivitása között. Utóbbi, bár fontos paramétere a pontos hőtranszportmodelleknek, geotermikus rendszereknek, mégis hatását sok esetben elhanyagolják. A cikkben bemutatjuk, hogy a jól skálázott hődiszperzivitás homogén modellben is sikeresen írja le a valós, heterogén közegben zajló hőtranszportfolyamatot."

xxxxxxxxxxstring(1162) "Megjelent Intézetünk kiadásában a Geophysical Observatory Reports (GOR) sorozat legújabb száma. A folyóirat először 1959-ben jelent meg, akkor még német nyelven (Observatoriumsberichte), majd 1968-tól angol nyelven került publikálásra többé-kevésbé évi gyakorisággal. 2007 és 2021 között hiátus volt a megjelenésben, a mostani kötet a második (a 2021-es kiadvány után). Jelen kötet 111 oldalas, egy előszót és 7 tanulmányt tartalmaz angol nyelven a 2023-2024-es időszakot lefedve. A mostani kiadvány már nemcsak a nagycenki Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban zajló méréseket mutatja be, hanem az intézeti kutatási infrastruktúrához kötődő egyéb (pl. a Tihanyi Geofizikai Obszervatórium, a geodinamikai mérőhálózat állomásai stb.) tudományos eredményeket, műszer-, illetve mérésfejlesztéseket, terepi mérések leírását is tartalmazza. A kötetben szereplő tanulmányok DOI-val vannak ellátva és hivatkozhatóak. A kötet elérhető a GOR honlapjáról (a korábbi számokkal együtt): https://gor.epss.hu/issues/#GOR_issues A GOR szerkesztőségének elérhetősége: "

xxxxxxxxxxstring(3965) "96. életévében, 2025. március idusán elhunyt Prof. Ádám Antal (Életkortól függően Tóni, Tóni bácsi). Ádám Antal (Szekszárd, 1929. szeptember 13. – Sopron, 2025. március 15.) geofizikus (bányakutató-mérnök, 1952, Sopron), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1993), Széchenyi-díjas (1996), kétszeres Akadémiai Díjas (1962, 1970),  a mai HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet elődjeinek (a soproni egyetemi geodéziai és geofizikai munkaközösségnek, 1952; a Geodéziai és Geofizikai Kutató Laboratóriumnak, 1955; az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetnek, 1971) alapító tagja, a soproni kutatóintézet igazgatóhelyettese (1972–1999), majd nyugdíjba vonulásáig (2005) az intézet kutatóprofesszora. A földiáram-kutatás (tellurika) egyik úttörője és sikeres műszerfejlesztője, a Pannon-medence litoszférája elektromos anomáliáinak kutatója volt. Főbb megfigyelései a dunántúli elektromos vezetőképességi anomáliára, a Békési-árok sajátságaira, a Kárpát-medence geomágneses indukciós vektorainak viselkedésére, szeizmikus szelvények menti tektonikai vonalak elektromos torzító hatásainak vizsgálatára terjedt ki. Magyarországon és Kínában végzett egyidejű mérésekkel Takács Ernővel együtt már 1955-ben kimutatták, hogy a geomágneses pulzációk hatalmas kiterjedésűek. A KGST-országok planetáris geofizikai ismereteit a nyugati világ számára összegző monográfia (Geophysical and Geothermal Studies, 1976) főszerkesztője, vezető szerzője. „Toni Adam” (Ádám Tóni) a nemzetközi magnetotellurikus közösségben egyedülálló, ünnepelt alak volt. Finnországban és Ausztriában bevezette a magnetotellurikus kutatómódszert, Indiában elősegítette az elektromágneses indukciós módszerek alkalmazását. Alapító tagja a Magyar Geofizikusok Egyesületének (MGE, 1954). Műszaki egyetemi doktori címet Miskolcon szerzett (1962), a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) jóváhagyásával kandidált (1965), majd megvédte akadémiai doktori értekezését (1969). Elnökölte egykoron az MTA Geofizikai Tudományos Bizottságot (1973–1976), a Nemzetközi Litoszféra Program magyar nemzeti bizottságát, az IAGA elektromágneses indukciós munkacsoportját (1979–1983), társelnöke volt az IAGA (Nemzetközi Geomágneses és Aeronómiai Szövetség) belső mágneses tér divíziójának, elnöke a KGST-országok planetáris geofizikai együttműködési szervezet (KAPG) magnetotellurikus munkacsoportjának, alelnöke az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságnak (1990–2002). Tevékenykedett az Országos Athenaeum Bizottságban, az OTKA szakkollégiumában, a Magyar Akkreditációs Bizottságban, a Magyar Geológiai Szolgálat Tudományos Tanácsában, hazai és nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságaiban. Az ELTE címzetes egyetemi tanára (1974); az MGE Eötvös Loránd Emlékéremmel kitüntetett tiszteleti tagja (1980), a Royal Astronomical Society tagja (1985), az Oulu-i Egyetem díszdoktora (1989), az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagja (1995), a Miskolci Egyetem díszdoktora (2004), az OTKA Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj tulajdonosa (2005), a Szent István Akadémia rendes tagja (2006), Sopron Megyei Jogú Város Díszpolgára (2007). Tagja volt egykor a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a soproni Katolikus Konventnek, majd belépett a Keresztény Értelmiségiek Szövetségébe és a Professzorok Batthyány Körébe. Soproni polgárként tagja a Kitaibel Pál Természettudományi Asztaltársaságnak, a Soproni Városszépítő Egyesületnek, és elnöke, majd haláláig tiszteletbeli elnöke a Soproni Szemle Alapítványnak. Ádám Antal egyike azoknak a nagy egyéniségeknek, akiknek kvantitatív földtudományi munkássága kialakította a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatói felfogását. "

xxxxxxxxxxstring(1156) "Fodor C., Varga P., Sneeuw N.[[hr]]Cikkünk felhívja a figyelmet az árapálysúrlódás hozzájárulására a lemeztektonikai folyamatokhoz. Vizsgálatunk során első lépésként egy, a földtörténet utolsó 600 millió évére kiterjedő, ősföldrajzi térképsorozatot digitalizáltunk. Megállapítottuk, (lásd az ábrát) hogy a vizsgált időszakban a kontinensek a sarkvidékektől eltávolodva helyezkedtek el. Tehát igaza volt Eötvösnek amikor 1913-ban a mára már kissé feledésbe merült „menekülés a pólusoktól” lehetőségét felvettette. Ismerve a kontinensek tömegét és az Eötvös-féle erő nagyságát sikerült meghatároznunk a litoszféra viszkozitását ((1013- 1014) Pa∙s). Korábbi dolgozatunkból (Varga, P., & Fodor, C. (2021). About the energy and age of the plate tectonics. Terra Nova, 33(3), 332–338) már tudtuk, hogy az árapály súrlódás egy nyugati irányú erőhatást gyakorol a lemezekre. Az általunk kapott viszkozitás érték esetében ez képes a tektonikai lemezeket ebben az irányban mozgatni. Tehát a lemezek mozgásához egy külső eredetű (exogén) hatás is hozzájárul."

xxxxxxxxxxstring(802) "Tamás Bozóki, Balázs Heilig[[hr]]A cikkben egy új űridőjárási termék kerül bemutatásra, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) megbízásából fejlesztettek az intézet munkatársai az alacsony földkörüli pályán keringő Swarm műholdak mágneses méréseire. A termék az úgynevezett elektromágneses ion-ciklotron (EMIC) hullámokat jellemzi, melyek fontos szerepet játszanak a sugárzási övek dinamikus változásaiban, valamint a magnetoszféra és az ionoszféra között megvalósuló csatolásban. Az új termék segítségével munkatársaink az EMIC hullámok térbeli eloszlását vizsgálták és kimutatták, hogy az EMIC hullámok jellemző megjelenési helye jól leköveti a Földet körülvevő hideg plazmaburok (a plazmaszféra) külső határának mozgásait."

xxxxxxxxxxstring(933) "Levente Patkó, Ákos Kővágó, Monika Huraiová, Kövér Szilvia, Szilveszter Gergely, Patrik Konečný, Vatislav Hurai[[hr]]Tágabb geológiai környezetünkben, a Kárpát-Pannon régióban többfelé zajlott alkáli bazaltos vulkanizmus az elmúlt ~10 millió évben. Az egyik ilyen lelőhely a Nógrád-Gömör Vulkáni Terület (NGVT) a Pannon-medence északi peremén. Munkánk során az NGVT területen előforduló bazaltok és azok asztenoszférában található forrásrégiójának a víztartalmát határoztuk meg. A kapott adatok alapján a forrásrégió vízgazdagnak adódott (400–700 ppm). Ez a vízgazdagság, amely elősegíti olvadékképződést magyarázhatja az NGVT alatti asztenoszférára jellemző kis szeizmikus hullámterjedési sebesség értékeket. Fő következtetésünk szerint a térség bazaltos vulkáni területeinek elterjedését vízgazdag asztenoszféra térfogatok határozzák meg."

xxxxxxxxxxstring(1064) "Eszter Békési, Jan-Diederik van Wees, Kristóf Porkoláb, Mátyás Hencz, Márta Berkesi[[hr]]Megjelent egy új, korszerű numerikus modellezési módszert alkalmazó tanulmány a Pannon-medence északnyugati részének múltbeli és jelenkori hőmérsékletteréről (https://se.copernicus.org/articles/16/45/2025/). A modellt több mint 300, fúrásokban mért hőmérséklet adattal kalibráltuk, és a legújabb geofizikai és geológiai adatrendszereket használtuk bemenő paraméterekként, ezzel biztosítva a lehető legpontosabb leképzését a litoszféra hőmérsékletterének. A modell eredmények rámutatnak a litoszféra kivékonyodás mértékére és térbeli változékonyságára, és használhatók a geotermikus potenciál becslésére, valamint a litoszféra összetételének és folyamatainak szélesebb körű megértésére. A munka a Magyar Tudományos Akadémia FI FluidsByDepth Lendület projekt (LP2022-2/2022) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap posztdoktori projekt (PD147116) támogatásával készült."