xxxxxxxxxxstring(9216) "IN MEMORIAM Somogyi József   (1931 – 2025)     Szomorú hírrel kezdődött a 2025-ös év azok számára, akik ismerték, tisztelték és szerették Somogyi Józsefet, aki 93 éves korában, 2025. január 1-én hunyt el Budapesten. Halála nem csak családjának veszteség, hanem mind a magyar, mind a nemzetközi földmérő és geodéta közösségnek is, melynek élete végéig megbecsült és tudományos pályája révén kiemelkedő tagja volt.   Somogyi József 1931. november 9-én született Sopronban. Édesapja szakmunkás volt. Az elemi iskola elvégzése után polgári iskolába járt, ahol 1946-ban fejezte be tanulmányait. Ezután a Fáy András Közgazdasági Gimnáziumba iratkozott be. Már középiskolai évei alatt megmutatkozott közösségi hajlama, tagja lett különböző diákszövetségeknek és egy évre az iskola vezetőségébe is beválasztották. 1950-ben érettségizett és még ez évben felvételt nyert a Műszaki Egyetem Sopronban működő Földmérő Mérnöki Karára. Mint egyetemi hallgató aktívan vett részt az évfolyam társadalmi munkájában, emellett sportolt, és a IV. évfolyam tanulmányi csoportvezetője lett. 1954 őszén okleveles földmérő mérnök diplomát szerzett és gyakorlati évei letöltését a Pécsi Geodéziai Vállalatnál kezdte meg. 1955-ben áthelyezéssel az MTA soproni Geodéziai Kutató Laboratóriumába került, ahol 1968-ig tudományos munkatársként dolgozott. 1956 januárjában megnősült. Felesége, Lengyel Katalin Cegléden született, és az Elzett soproni gyárában adminisztrátori munkakörben tevékenykedett. 1956 októberében született Péter, 1960 júliusában pedig Zoltán fiúk.   Pályafutása kezdetén a Soproni Egyetem Földmérőmérnöki Kar nappali tagozatán a geodézia, a bányaméréstan és a kiegyenlítőszámítás gyakorlatok vezetésével és előadások tartásával nagy oktatási gyakorlatra tett szert. Geodézia és fotogrammetria tárgyakból tartott a jogutód Erdőmérnöki Karon is előadásokat és vezetett gyakorlatokat. Az itt szerzett tapasztalatokat hasznosította a későbbi években, amikor a Budapesti Műszaki Egyetemen a szakmérnöki oktatás keretében analitikus fotogrammetria tárgykörben kérték fel előadások tartására. Tudományos pályafutásának nagy lökést adott, hogy 1964 szeptemberétől 1965 decemberéig a kanadai NRC Fotogrammetriai Intézetnél ösztöndíjasként tevékenykedhetett. Szakmai fejlődésében igen sokat jelentett ez az időszak. Kanadában a fotogrammetria nemzetközileg elismert kutatóival dolgozhatott együtt, és minden technikai segítséget megkapott kutatásaihoz. Ottawában elsősorban analitikus fotogrammetriával foglalkozott. Az ottani kutatási eredményei képezik alapját kandidátusi disszertációjának, amelyet hazaérkezése után „Az analitikus légi háromszögelés elmélete és gyakorlata” címmel írt meg. Disszertációját 1968-ban védte meg, a műszaki tudományok kandidátusa lett. Ezt követően 1971-ig tudományos főmunkatársnak nevezték ki az MTA Geodéziai Kutató Laboratóriumába. Kandidátusi fokozata alapján még 1968-ban a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki doktora lett. 1971-ben a Geodéziai és Geofizikai Laboratóriumokból, valamint a Budapesti Szeizmológiai Obszervatóriumból jött létre Sopronban az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete, amelynek tudományos igazgatójául Somogyi Józsefet nevezték ki 1972. január 1.-től. Igazgatói tevékenysége során irányította az Intézet fejlesztési és beruházási programját. Igazgatása első éveiben az Intézet létszáma és műszerállománya majdnem háromszorosára növekedett. Vezetői koncepciójának eredményeként olyan kutatói kollektíva alakult ki az MTA GGKI-ban, amely a földtudományi végzettségű szakembereken kívül matematikusokból, fizikusokból, villamos- és gépészmérnökökből állt. Igazgatóként mindig támogatta a fiatal pályakezdőket, akik nagyrészt Magyarország távoli részeiről érkeztek Sopronba. Letelepedésüket, lakáshoz jutásukat és beilleszkedésüket messzemenőkig segítette az MTA GGKI vevőkijelölési jogával élve. Érdekükben közbenjárt az MTA-nál munkahelyi kölcsönök kérvényezésével is. Szakmai pályafutásukat igyekezett egyengetni ösztöndíj kérelmeik támogatásával, de sokszor kérés nélkül is delegálta a fiatal kutatókat külföldi szakmai konferenciákra az intézet számára biztosított akadémiai keretből. Külföldi aspiránsokat fogadott, irányította munkájukat és ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tudományos fokozatukat itt Magyarországon megszerzett külföldi kutatók hazájukba visszatérve sikeres emberek lettek, akik aktív szakemberként még évtizedekig tartották a kapcsolatot Magyarországgal. 1977-ben védte meg a „Tömbkiegyenlítések hazai alkalmazása pontosság és gazdaságosság figyelembevételével” címmel írt disszertációját, amellyel a műszaki tudományok doktora fokozatot nyerte el. 1983-ban a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanára lett. 1979-ben a Munka Érdemrend ezüst, majd 1988-ban az arany fokozatát is megkapta. Az Intézet tudományos igazgatói funkcióját 1990. december 31.-ig töltötte be, 1991-től nyugdíjba vonulásáig tudományos tanácsadóként dolgozott.   Tudományos tevékenységének középpontjában a geodéziai mérések és adatfeldolgozás kérdései álltak. A geodéziai műszerek pontosságának növelésére számos módszert dolgozott ki, melyeket a magyar műszeripar hasznosított. Távérzékeléssel, szakmai nyelven szólva fotogrammetriával, kapcsolatos kutatásai elsősorban számítástechnikai vonatkozásúak. Ezek az eredményei a maguk idejében nemzetközi viszonylatban is korszerűek voltak és tananyagként szerepeltek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria tanszékén. Jelentős fontossággal bírtak a Föld dinamikájának kutatásához szükséges műszerfejlesztései. Közülük külön érdemes megemlíteni a bécsi Műszaki Egyetem Felsőgeodéziai Intézetével együttműködve kifejlesztett, a geodinamikai jelenségek mérésére szolgáló, terepi zenitkamerát. Szakmai tevékenységének utolsó tizenöt évét az úgynevezett robusztus becslések geodéziai alkalmazásaival kapcsolatos vizsgálatai töltötték ki. Ezek célja elsősorban a digitális fotogrammetria sok adatból álló és durva hibákkal terhelt adatrendszereinek feldolgozásához szükséges eljárások kifejlesztése volt.   Hazai szakmai közéleti tevékenysége során 1972-1992 között tanácskozási jogú tagja volt az MTA X. Földtudományi Osztályának. Az IUGG Magyar Nemzeti Bizottságának 1975-től tagja, 1985-1991 között elnöke volt. Számos hazai tudományos bizottság kérte fel, hogy tevékenységével segítse munkájukat, így a TMB Bányászati, Földtani, Geodéziai és Geofizikai Szakbizottságának 1973-tól 1985-ig volt tagja. Ezt követően 1985-1991 között a Szakbizottság elnöki tisztségét is ellátta. Geodéziai és Kartográfiai Egyesület alelnöki tisztét 1973-1990 töltötte be, 1985-1989 években a GKE Soproni Csoport elnöke is volt. 1987-1991 években a Veszprémi Akadémiai Bizottság alelnökeként tevékenykedett. Az „Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica” szerkesztőbizottságának 1981-tól tagja, az 1991-1993 években főszerkesztője. Az MTA Geodéziai Bizottságának 1972-től tagja, 1996-1999 között pedig az MTA Geodéziai Tudományos Bizottságának elnöke. Tudományos tevékenységének elismeréseként 2000-ben Akadémiai Díjban részesült az MTA X. osztályának előterjesztése alapján.   Intenzíven vett részt a nemzetközi tudományos közéletben is. A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unióban (IUGG) 1980-tól tisztségviselő, mint a Pénzügyi Bizottság tagja, majd 1987-1991 között a Bizottság titkára. 1982-ben a Nemzetközi Földmérés Osztrák Bizottsága levelező tagjává választotta. Eredményes kapcsolatai és együttműködései voltak külföldi tudósokkal és nemzetközi szervezetekkel. Ezek közül a Bécsi Műszaki Egyetem Fotogrammetriai Intézetében, Karl Krauss Professzorral és a Grazi Műszaki Egyetem Fizikai Geodézia Intézetétében Helmut Moritz Professzorral. Elismertségnek örvendett mindkét Németországban, a volt szocialista államokban és a tengerentúlon is számos tudós barátja volt.   Abban, hogy az MTA GGKI jelenlegi jogutódja, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet megbecsült intézménye a Magyar Kutatási Hálózatnak, Somogyi József kutatói és igazgatói munkásságának is nagy szerepe van. Olyan szilárd szakmai és közösségi alapokat teremtett a reá bízott kutatói, technikusi és adminisztrációs gárdával együttműködve, ami később, a rendszerváltozás utáni bonyolult, változásokkal terhelt, pénzhiányos időszakokban is átsegítette az Intézetet a nehézségeken.   Somogyi József emlékét kegyelettel megőrizzük, nyugodjék békében! "

xxxxxxxxxxstring(1063) "Örömmel adjuk hírül, hogy Patkó Levente, intézetünk kutatója elnyerte az Alexander von Humboldt Alapítvány által kezelt rangos Humboldt Kutatói Ösztöndíjat. A Humboldt Kutatói Ösztöndíj a nyertes külföldi kutatókat abban segíti, hogy magas színvonalú tudományos kutatásokat végezzenek Németország egyetemein és kutatóintézeteiben. A Humboldt Kutatói Ösztöndíj nyerteseként Patkó Levente a következő két évben, 2025 januárjától 2026 decemberéig a Frankfurti Goethe Egyetemen fog kutatómunkát végezni. Kutatását Dr. Sonja Aulbach-al, a projekt helyi közreműködőjével együttműködésben fogja folytatni. A tervezett kutatási program célja a Pannon-medence északi részének litoszférikus köpenyére vonatkozó geokémiai fejlődéstörténet, hőmérsékleti és redox viszonyok, valamint szerkezeti jellemzők feltárása. Ezek eléréséhez korszerű termobarometria, redoxállapot meghatározási módszerek, diffúziós kronometria és stabil izotópos mérések alkalmazására fog sor kerülni. "

xxxxxxxxxxstring(1871) " A 2024 végén záruló projekt elsődleges célja az ultra alacsony frekvenciás (ULF) hullámtevékenység jellemzése volt az Európai Űrügynökség (ESA) Swarm műholdjainak mágneses mérései alapján. A Swarm műholdak alacsony földpályán, a felső ionoszférában, mintegy 450 km magasságban keringenek 2013-as fellövésük óta. Alapvetően mágneses és plazmaméréseket végeznek, de a mérések közvetetten információt szolgáltatnak a magnetoszféra-ionoszféra rendszer áramairól, a plazma mozgásáról, a semleges légkör sűrűségéről, a plazmaszféra elektrontartalmáról. A mostani fejlesztés az ESA Swarm Data, Innovation, and Science Cluster (DISC) megbízására történt. A megbízás a FI magnetoszféra kutatócsoportja által a területen végzett évtizedes kutatómunkájának elismerése. A projekt eredményeként létrejött termékek (ULF és PC1) részletes leírását adnak a Swarm műholdak észlelte, és az automatizált eljárás által azonosított különféle hullámeseményeknek. Az adattermékek maguknak a jelenségeknek a mélyebb megismerésén túl az űridőjárás előrejelzés fejlődéséhez is hozzájárulnak, hiszen a jellemzett hullámoknak fontos szerepük van a műholdakat fenyegető nagyenergiájú részecskék energizálásában, illetve a magnetoszférából való kiszórásában. A HUN-REN FI 2022 őszén vált az ESA Swarm DISC tagja, a régióban elsőként. A most zárult fejlesztést megelőzően a FI munkatársai már részt vettek Swarm adattermékk fejlesztésében (ionoszfára plazmavályú, illetve a plazmapauza jellemzése, MIT és PPI termékek). A projekt az ESA weboldalán: https://earth.esa.int/eogateway/activities/swarm-ulf-ionosphere A Swarm adattermékek elérhetősége: https://swarm-diss.eo.esa.int/#swarm%2FLevel2daily%2FEntire_mission_data     "

xxxxxxxxxxstring(823) "Intézetünk Topo-Transylvania csapata újra Kovásznán tevékenykedett. A cél a nyáron épített masszív kb. 2 m3-es beton alapokra a felszíni elmozdulások megfigyeléséhez szükséges reflektorok telepítése volt. Ezen túlmenően rendszeres CO2 és radon méréseket végeztünk az Integrált Geodinamikai Állomás környezetében. A mostani látogatás lehetőséget adott arra, hogy hosszabb távú együttműködés alapjait fektessük le Artur Ionescu és kutatói csapatával akikkel a kovásznai CO2-gazdag felszíni gázkiáramlások geokémiai vizsgálatában fogunk együttműködni. Egy nagyon intenzív napot töltöttünk a terepen és a megbeszéléseken is. Köszönjük a helyi önkormányzat, a református gyülekezet, Gyila Sándor és Finna Magdolna folyamatos támogatását.   "

xxxxxxxxxxstring(2234) "Berényi Kitti Alexandra 2024. december 10-én sikeresen megvédte doktori értekezését az ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskolájában. Értekezése címe: Az űridőjárási folyamatok hatása a magnetoszféra és ionoszféra állapotára. A 24. napciklus maximum időszakának vizsgálata. Témavezetője, Dr. Kis Árpád és konzulense, Dr. Barta Veronika intézetünk tudományos főmunkatársai. A doktori dolgozat rövid ismertetője: A Föld plazmakörnyezetén belül minden régió szoros kapcsolatban áll egymással. Külső kényszer hatására, mint amilyenek az űridőjárási események, az egyes plazmarétegekben zavarok figyelhetők meg. A naptevékenységhez kötődő intenzív események úgy, mint a bolygóközi koronaanyag-kidobódások és a nagy sebességű napszél nyalábok, a Földünkhöz érve ún. geomágneses viharokat okoznak a bolygó plazmakörnyezetében. A földi modern technológiára nagy hatással lehetnek ezen viharesemények, zavart okozhatnak például a navigációs rendszerekben, vagy a rádió- és műholdas kommunikációban. Emiatt az űridőjárási viharesemények előrejelzése kiemelt szerepben van. Az évek során az ionoszféra általános viselkedését a geomágneses viharok idején átfogóan tanulmányozták, azonban minden egyes űridőjárási esemény és az érintett folyamatok egyediek. A szakirodalomban ritkák még a több műszerrel végzett esettanulmányok, amik azonban döntő fontosságúak lehetnek a földi plazmakörnyezet különböző régiói közötti csatolási mechanizmusok megértéséhez a geomágneses viharok idején. Mivel még a pontos hatásmechanizmusok nem teljes egészében ismertek, így az általam is elvégzett esettanulmányok tudnak új eredményekkel szolgálni főleg több műszeres vizsgálatot alkalmazva. A kollektív tudásunk mélyítése ezen a kutatási területen kiemelten fontos, különösen az űridőjárási események hatásainak előrejelzése céljából. Jelen doktori értekezésben a földi termoszféra-ionoszféra-plazmaszféra csatolási rendszerben űridőjárási hatásokra végbemenő folyamatok vizsgálatát tűzte ki a jelölt, a 24. napciklus maximum időszakára fókuszálva. "

xxxxxxxxxxstring(90) "Sátori G., Bozóki T., Williams E., Prácser E., Herein M., Albrecht R. I., Beltran R. P."

xxxxxxxxxxstring(1338) "Levente Patkó, Lukács Kuslits, Lili Czirok, Nóra Liptai[[hr]]Tágabb geológiai környezetünkben, a Kárpát–Pannon régióban előforduló bazaltok több helyen is felsőköpeny eredetű kőzetzárványokat (azaz xenolitokat) szállítottak a felszínre. Az egyik legjobban kutatott ilyen lelőhely, a tanulmányunk tárgyát is képező Nógrád–Gömör Vulkáni Terület. Munkánk során összegyűjtöttük és adatbázisba rendeztük az utóbbi évtizedekben vizsgált nógrád–gömöri xenolitok főelemgeokémiai eredményeit. Ezt követően xenolitcsoportokat képeztünk klaszteranalízis segítségével. A fő célunk az volt, hogy objektív módon meghatározzunk a terület alatti köpenyegységeket. A megkülönböztetett 17 csoporton belül legalább 11 csoport xenolitjai esetén (a besorolt xenolitok ~35%-a) feltételezhető, hogy kialakulásuk szorosan kapcsolódik a xenolitokat is felszínre szállító bazaltos vulkanizmushoz. Ez azt sugallja, hogy a Nógrád–Gömör Vulkáni Terület gyökérzónája jelentősen átalakulhatott a felfelé mozgó bazaltos olvadékok és a falkőzet intenzív kölcsönhatásának az eredményeként. Munkánk a Földtani Közlöny különszámában jelent meg, amely az intézetünkhöz is ezer szállal kapcsolódó Szabó Csaba munkássága előtt tiszteleg."

xxxxxxxxxxstring(896) "Szűcs József Gábor, Galsa Attila, Balázs László[[hr]]Az üvegházhatású gázok koncentrációjának csökkentése végett a széndioxid felszínalatti tározása (Carbon Capture and Storage – CCS), illetve annak folyamatos megfigyelése kiemeleten fontos környezetvédelmi jelentőséggel bír. A cikk egy olyan újonnan fejlesztett mélyfúrás-geofizikai módszert mutat be, melynek segítségével az eddigieknél hatékonyabb módon vagyunk képesek monitorozni a visszasajtolt széndioxid mennyiségét, változását a homokköves tározókban. Szisztematikus szimulációsorozat által részletesen megvizsgáljuk a CCS rendszert jellemző legfontosabb paraméterek, úgy, mint a porozitás, a széndioxid telítettség, a fúrólyuk átmérő és a kőzetösszetétel hatását a módszer hatékonyságára, bemutatva annak előnyét a jelenleg használt technikákhoz képest."

xxxxxxxxxxstring(707) "Kristóf Porkoláb, Eszter Békési, Erzsébet Győri, Taco Broerse, Barbara Czecze, Ambrus Kenyeres, Gábor Tari, Zoltán Wéber[[hr]]Milyen tektonikus folyamatok zajlanak jelenleg a Kárpát-medence környezetében? Hogyan deformálódik a földkéreg? Friss tanulmányunkban bemutatjuk és összevetjük a földkéregben uralkodó tektonikus feszültségmezőt, deformációs sebességet, illetve a földrengések eloszlását és tulajdonságait. Eredményeink többek között rávilágítanak arra is, hogy mély medence területeken kevesebb rugalmas energia szabadul fel földrengésekből, mint az várható lenne. Talán nem is úgy zajlik a földkéreg deformációja, ahogy azt eddig gondoltuk?"

xxxxxxxxxxstring(627) "Oravecz É., Benkó Zs., Arató R., Dunkl I., Héja G., Kövér Sz., Németh T., Fodor L.[[hr]]Szerkezetföldtani és alacsony hőmérsékletű termokronológiai módszerekkel sikerült meghatározni a Nekézsenyi-rátoldódás kinematikáját és időzítését. A rátolódás a késő-krétában, ~75-70 millió évvel ezelőtt működött, meghatározhatta a szenon medence kialakulását, mozgásával elfedte és 60-75 fokra fűtötte fel a szenon üledékes kőzeteket, miközben azok átbuktatódtak. A rátolódás része a Bükk tágabb térségében megfigyelt északias vergenciájú nagymértékű áttolódásnak."