Interjú Claudia Martinez-Calderonnal a VERSIM 2026-ról

Claudia Martinez-Calderon

Dr. Claudia Martinez-Calderon egyetemi docens a Nagoya Egyetem Űr-Föld Környezeti Kutatóintézetében (ISEE), Japánban. Az űrfizika és a magnetoszférikus plazmahullámok szakértője, kutatása az Extrém Alacsony Frekvenciájú (ELF) és a Nagyon Alacsony Frekvenciájú (VLF) emissziók tulajdonságaira, terjedésére és keletkezésére összpontosít – konkrétan arra, hogy a VLF és ELF plazmahullámok hogyan terjednek, és hogyan lépnek kölcsönhatásba a Föld sugárzási öveiben csapdába esett nagyenergiájú elektronokkal. Claudia jelenleg a VERSIM munkacsoport nemzetközi URSI társelnöke, emellett társalapítója a közösség nemzetközi Journal Clubjának és a VERSIM Schoolnak, amelyet 2022-ben hozott létre azzal a céllal, hogy a pályakezdő kutatók gyakorlati képzést kapjanak a VERSIM vezető űrfizikusaitól.

Mi az űrtudomány, és miért érdemes ma űrkutatóvá válni?

Számunkra, az űrfizikai közösség és különösen a VERSIM munkacsoport tagjai számára elsősorban a Föld közeli űrkörnyezet a fő érdeklődési terület. Nagyon erősen foglalkozunk a saját bolygónk ionoszférájával és magnetoszférájával, bár más égitesteket, például a Jupitert vagy a Merkúrt is vizsgáljuk. Végső soron az űridőjárást próbáljuk megérteni: ez olyan, mint a hétköznapi időjárás-előrejelzés, csak a Föld körüli űrkörnyezetre vonatkozóan. Nyomon követjük, hogy a napszél és a geomágneses viharok hogyan váltanak ki hatalmas plazmadinamikai folyamatokat közvetlenül a fejünk felett, hiszen ezek a jelenségek könnyen megzavarhatják a műholdas kommunikációt, megbolondíthatják a GPS-rendszereket, sőt akár egész földi áramhálózatokat is leállíthatnak. A VERSIM a VLF/ELF Remote Sensing of Ionospheres and Magnetospheres rövidítése. Lényegében a Nagyon Alacsony Frekvenciájú (3–30 kHz) és az Extrém Alacsony Frekvenciájú (300 Hz–3 kHz) rádióhullámokat használjuk mintegy “közvetítőként” ahhoz, hogy megértsük, mi zajlik több ezer kilométerrel arrébb, az űrben. Azáltal, hogy tanulmányozzuk e hullámok viselkedését, jobban megérthetjük többek között a felső légkört, a plazmaszerkezeteket és a bonyolult hullám-részecske kölcsönhatásokat.

Szóval, miért érdemes most belevágni ebbe a területbe? Szerintem azért, mert jelenleg az űradatok egyfajta “aranykorát” éljük. Egy mai kutatóként hihetetlen mennyiségű adathoz férhetsz hozzá olyan űrmissziókból, mint az Arase, az MMS, a THEMIS vagy a Van Allen Probes. De emellett a földi eszközök lenyűgöző tárháza is rendelkezésre áll: EISCAT, ionoszondák, VLF-vevők, magnetométerek és teljes égbolt kamerák. Mindezek tetejébe hatalmas számítási kapacitással is rendelkezünk. Aktívan integráljuk a fejlett numerikus szimulációkat, az adatasszimilációt és a gépi tanulást, hogy megértsük a körülöttünk lévő világot. Ha valaki fizika iránt rajongó, kódolni is szerető hallgató, csatlakozhat hozzánk, és például kézzelfogható hatást gyakorolhat azokra a globális űridőjárási modellekre, amelyek az emberiség űrbeli infrastruktúráját védik. A VERSIM-nél szó szerint a bolygónk saját természetes rádiójeleit használjuk arra, hogy megfejtsük a minket védő mágneses pajzsokat – ezt szerintem tényleg lenyűgözőnek tartom.

Miről szól a VERSIM School?

2022-ben rájöttem, hogy bár a workshopjaink kiválóan működtek a tapasztaltabb kutatók számára, a doktorandusz hallgatóink és a pályakezdő kutatóink néha kicsit kimaradtnak érezték magukat, vagy nem tudták, hogyan közelítsenek a tapasztaltabb kutatókhoz, akik mind ismerték egymást. Úgy gondoltam, az iskola segíthet áthidalni ezt a szakadékot azáltal, hogy ezeknek a pályakezdő kutatóknak több személyes, egy-az-egyben eltöltött időt biztosít a terület elismert szakembereivel. Azt is gondoltam, hogy az előadások révén egyfajta intenzív “gyorstalpalót” kapnak a VLF/ELF távérzékelésből, még mielőtt elkezdődne a fő tudományos konferencia. Így mindenki képes lesz követni és megérteni a közösségünkben tárgyalt sokféle témát.

Idén, Sopronban igyekeztünk olyan előadásokat összeállítani, amelyek lefedik a felső légkör minden alapvető témáját, a plazmahullámok alapjaival együtt. Heilig Balázs és Barta Veronika (HUN-REN EPSS) bemutatták a plazmaszféra és az ionoszféra dinamikáját, Sátori Gabriella (HUN-REN EPSS) pedig a Schumann-rezonanciák összetettségét magyarázta el. Dedong Wang (GFZ Potsdam) a plazmahullámok vizsgálatához és számszerűsítéséhez használt elméleti keretrendszert tanította. Ondrej Santolik és Ivana Kolmasova (IAP CAS / Károly Egyetem) pedig azt tárgyalta, hogyan lehet a hullámadatokat közvetlenül a megfigyelésekből kinyerni és elemezni. A magam részéről egy módszertani foglalkozást tartottam arról, hogyan érdemes pályázatokat írni és prezentációkat javítani – például a színvak személyek számára is megfelelő színpaletták kiválasztásával, a hozzáférhetőségre fókuszálva. Mindezt kiegészítette egy látogatás a Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumba, ahol a hallgatók megismerhették a földáramok, a légköri elektromosság, az ionoszférikus szondázás és a Schumann-rezonancia méréséhez használt műszereket.

Szerintem az teszi igazán különlegessé ezt az iskolát, hogy nem csupán az előadásokról szól, hanem arról az egyedi légkörről is, amit megteremtünk. Nem ragaszkodunk kizárólag a hagyományos előadásformához; olyan gyakorlati blokkokat is beiktattunk, ahol leülünk a hallgatókkal, valódi adatokat elemzünk, és időt szánunk arra, hogy megválaszoljuk a konkrét kérdéseiket. A kávészünetek, a közös ebédek és a helyi geofizikai obszervatóriumba tett kirándulásunk között a hallgatók napokat töltenek azzal, hogy lazán együtt lehetnek azokkal az emberekkel, akik a szakterületünk tankönyveit írják. Ez segít abban, hogy nap mint nap kisebb legyen a távolság közöttük, és remélhetőleg arra ösztönzi őket, hogy továbbra is aktívan részt vegyenek a közösségünkben.

Hogyan értékeli az idei kiadás sikerét, és mikor lesz a következő iskola?

Szerintem az idei iskola még nagyobb siker volt, mint az első. A 2022-es, finnországi induló VERSIM School mindössze 14 résztvevőt számlált (az előadókat is beleértve), ezúttal viszont összesen 25 fő vett részt, 8 különböző országból.

De számomra még ennél is fontosabb volt a hihetetlen mértékű elköteleződés. Szándékosan hosszú kávészüneteket építettünk be a programba, és a hallgatók valóban ki is használták ezeket a beszélgetésekre. Önállóan, saját kezdeményezésükre még egy WhatsApp-csoportot is létrehoztak, hogy tartsák a kapcsolatot a workshop alatt, és közös vacsorákat szervezzenek. A társasági összejövetelünkön nagyon sokan jóval a hivatalos zárás után is maradtak, csak hogy tovább beszélgethessenek.

A hallgatóktól kapott visszajelzések voltak őszintén a legmegnyugtatóbbak. Többen is odajöttek hozzám elmondani, mennyire elégedettek az iskolával, mert egyszerűen rendkívül tartalmasnak találták. Rengeteg új fogalmat tanultak, és néhányan azt mondták, hogy hihetetlenül nehéz fizikai témák végre “beugrottak” nekik, mert az előadóink olyan kiválóan magyarázták el a dolgokat. Nagyon élvezték, hogy ennyi időt szentelhettünk arra, hogy csak együtt lehessenek, beszélgessenek és kapcsolódjanak egymáshoz.

A következő iskolánkat 2028-ra tervezzük, a következő VERSIM workshop keretében, amelyet Sendaiban, Japánban rendezünk meg. Reméljük, hasonló formátumot tudunk tartani, és folytatni tudjuk ezt az elköteleződést.