Intézetünk kollégája Bozsó István 2024. április 18-án sikeresen megvédte doktori dolgozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
Intézetünk kollégája Bozsó István 2024. április 18-án sikeresen megvédte doktori dolgozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Doktori tanulmányait 2017-ben kezdte a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos segédmunkatársaként az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájának Földtan-Geofizika programjában. A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (akkori nevén MTA, CSFK, Geodéziai és Geofizikiai Intézet) munkatársaival, Szűcs Eszterrel és Bányai Lászlóval, még geofizika mesterszakos hallgatóként 2015-ben kezdett el együtt dolgozni az intézet ösztöndíjas hallgatójaként. Bekapcsolódott az intézetben zajló műholdas radarinterferometriás kutatásokba, mesterszakos dolgozatát is ebben a témában készítette el. Doktori dolgozatának címe: „Műholdradar interferometria és GNSS mérések kombinálása 3D-s deformációk meghatározására”
A dolgozatról röviden
Magyarországon számos olyan terület található, ahol szükség lehet felszíni elmozdulások rendszeres monitorozására. Ezeken a területeken az emberi tevékenységhez, vagy a természetes folyamatokhoz köthető felszínmozgások pontos megfigyelése segíthet a komoly károkat okozó események súlyosságának enyhítésében, esetlegesen a káresemények előrejelzésében. A geodéziai terepi mérések (GNSS / GPS pontos helymeghatározás, szintezés, geodéziai mérőállomás) megfelelő pontosságot nyújtanak, azonban a mérések kivitelezése sokszor igen költséges és emberi erőforrás igényes.
A dolgozat bemutatja a felszíni elmozdulások megfigyelésének, és egy relatíve új távérzékelési módszer, az ún. Szintetikus Apertúrájú Radar (röviden SAR) alkalmazásának, elméleti és történeti hátterét. A SAR felvételben tartalmazott fázisinformáció interferometrikus feldolgozásával (röviden InSAR) a Föld felszínén bekövetkezett elmozdulások megfigyelése is lehetséges. InSAR módszerrel azonban csak a műhold irányú, angolul line-of-sight (LOS) elmozdulás határozható meg és a LOS elmozdulások is csak relatív értelemben.
A dolgozatban az InSAR módszer hatékonyságát egy példa alkalmazás demonstrálja: az ukrajnai Aknaszlatina településre meghatározott InSAR elmozdulások és az elmozdulások alapján végzett modellezés. Ezt követi egy ESA PECS és NKFIH NKP projekt keretén belül kifejlesztett új módszer, az ún. ISIGN módszer, bemutatása. Az ISIGN módszerrel lehetséges kombinálni a “klasszikus” geodéziai terepi módszerek- és InSAR által meghatározott elmozdulásokat. A dolgozat bemutatja az ISIGN módszer alkalmazásához szükséges mesterséges sarokreflektorok elektormágneses karakterisztikáit és a módszer alkalmazásának eredményeit a dunaszekcsői partfalszakadást megfigyelő sarokreflektor hálózat esetében.
Bozsó István tanulmányai alatt részt vett több tudományos projekt és kutatás megvalósításában, pl. mesterséges műholdradar reflektorok kifejlesztését megvalósító ESA PECS pályázat, a TopoTransylvania OTKA pályázat, illetve az Nemzeti Kíválóság Program keretében megvalósuló szeizmtektonikai veszélyeztetettség térkép létrehozását célzó pályázat. Szerepet vállalt egy HUN-REN alapból megvalósult pályázat megszervezésében, melynek keretében a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet fiatal kutatói gépi tanulási módszereket honosítottak meg az intézetben.
Munkáját az intézet tudományos munkatársaként folytatja.
Dr. Timár Gábor, a doktori vizsgabizottság elnöke, megnyitja a védést.
Bozsó István előadás keretében bemutatja eredményeit.
Az intézetben a BME munkatársaival együttműködve kifejlesztett és terepen telepített sarokreflektor pár.
A dunaszekcsői földcsuszamlásról készült légi fotó (Körmendy László, 2008). Az intézet kollégái a földcsuszamlás megfigyelését a kifejlesztett reflektorok segítségével végzik.
Aknaszlatina (Solotvyno, Ukrajna) település területére, InSAR módszerrel meghatározott vertikális elmozdulások.
Bozsó István családtagjaival, édesanyjával Kocsi Ilonával, testvérével, Bozsó Leventével.
