Cluster analysis on a suite of upper mantle xenoliths from the Nógrád–Gömör Volcanic Field (Northern Pannonian Basin)
Levente Patkó, Lukács Kuslits, Lili Czirok, Nóra Liptai
Földtani Közlöny, 154/3, 329-346.
Tágabb geológiai környezetünkben, a Kárpát–Pannon régióban előforduló bazaltok több helyen is felsőköpeny eredetű kőzetzárványokat (azaz xenolitokat) szállítottak a felszínre. Az egyik legjobban kutatott ilyen lelőhely, a tanulmányunk tárgyát is képező Nógrád–Gömör Vulkáni Terület.
Munkánk során összegyűjtöttük és adatbázisba rendeztük az utóbbi évtizedekben vizsgált nógrád–gömöri xenolitok főelemgeokémiai eredményeit. Ezt követően xenolitcsoportokat képeztünk klaszteranalízis segítségével. A fő célunk az volt, hogy objektív módon meghatározzunk a terület alatti köpenyegységeket. A megkülönböztetett 17 csoporton belül legalább 11 csoport xenolitjai esetén (a besorolt xenolitok ~35%-a) feltételezhető, hogy kialakulásuk szorosan kapcsolódik a xenolitokat is felszínre szállító bazaltos vulkanizmushoz. Ez azt sugallja, hogy a Nógrád–Gömör Vulkáni Terület gyökérzónája jelentősen átalakulhatott a felfelé mozgó bazaltos olvadékok és a falkőzet intenzív kölcsönhatásának az eredményeként.
Munkánk a Földtani Közlöny különszámában jelent meg, amely az intézetünkhöz is ezer szállal kapcsolódó Szabó Csaba munkássága előtt tiszteleg.
Munkánk során összegyűjtöttük és adatbázisba rendeztük az utóbbi évtizedekben vizsgált nógrád–gömöri xenolitok főelemgeokémiai eredményeit. Ezt követően xenolitcsoportokat képeztünk klaszteranalízis segítségével. A fő célunk az volt, hogy objektív módon meghatározzunk a terület alatti köpenyegységeket. A megkülönböztetett 17 csoporton belül legalább 11 csoport xenolitjai esetén (a besorolt xenolitok ~35%-a) feltételezhető, hogy kialakulásuk szorosan kapcsolódik a xenolitokat is felszínre szállító bazaltos vulkanizmushoz. Ez azt sugallja, hogy a Nógrád–Gömör Vulkáni Terület gyökérzónája jelentősen átalakulhatott a felfelé mozgó bazaltos olvadékok és a falkőzet intenzív kölcsönhatásának az eredményeként.
Munkánk a Földtani Közlöny különszámában jelent meg, amely az intézetünkhöz is ezer szállal kapcsolódó Szabó Csaba munkássága előtt tiszteleg.
Vissza Tovább >