Lithospheric scale cross-section through the Transylvanian Basin: A joint geophysical and geological survey
Novák Attila, Rubóczki Tibor, Wesztergom Viktor, Mircea Radulian, Szakács Sándor, Molnár Csaba, Kovács István
Geologica Carpathica, Volume 75 No.3, 8 Aug 2024
A Pannon-medence és a Keleti-Kárpátok között elterülő Erdélyi-medence fejlődéstörténete máig vitatott, a területen jelenleg is tektonikai kutatások folynak. A Geologica Carpathica folyóiratban megjelent tanulmányunk (Novák et al. 2024) fő célkitűzése a litoszféra szerkezetének vizsgálata és annak alsó határa az ún. litoszféra-asztenoszféra határ meghatározása a Pannon-medencétől az Erdélyi-medencén keresztül egészen a Kárpátkanyar területéig. A terepi kutatást az Erdélyi-medencében a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársai végezték 2018-ban, nevezetesen Novák Attila és Molnár Csaba. Cikkünkben bemutatjuk az új elektromágneses mélyszondázási mérések (magnetotellurika) eredményeit, összevetve azokat az Erdélyi-medence területéről származó korábbi elektromágneses és szeizmikus mélyszerkezet-kutatási eredményekkel.
A legsekélyebb litoszféra-asztenoszféra mélységet a Pannon-medence délkeleti peremén észleltük (~50 km), míg az Erdélyi-medencében a Keleti-Kárpátok irányában a litoszféra vastagsága egy növekvő tendenciát mutatott (~70-80 km), ami még mindig lényegesen vékonyabb, mint a Kárpátokon túli területek jellemző litoszféra vastagsága. Elemzésünk kiterjedt a geoelektromos szerkezet meghatározására is, amelyből geológiai következtetések vonhatók le. A geoelektromos szerkezeti irányok jelzik a Bogdan Vodă-Dragoș Vodă törési zóna jelenlétét, valamint a Keleti-Kárpátok felé nagyobb mélységű, elektromosan jólvezető zónákat is.
Az új elektromágneses kutatási eredmények a Pannon-medencében a jobb elektromos vezetőképességgel rendelkező sekélyebben fekvő asztenoszférával, valamint a Bogdan Vodă-Dragoș Vodă töréshez és a Keleti-Kárpátokhoz kapcsolódó mély és feltehetően fluidokban gazdag tektonikus zónákkal magyarázhatók. A geoelektromos szerkezetre vonatkozó eredmények azt is sugallják, hogy a legösszetettebb tektonikai zónák a Keleti-Kárpátok térségében találhatóak, ahol a litoszféra vastagsága már meghaladja a 100 km-t, ez pedig összhangban van a fiatal és összetett orogén jellegével.
1. ábra) Az MT állomások helyzete az Erdélyi-medencében.
2. ábra) A becsült elektromos litoszféra-asztenoszféra mélységek a kutatási területre vonatkozóan.
A publikáció elérhető az alábbi linken:
http://www.geologicacarpathica.com/browse-journal/volumes/75-3/article-1067/
A legsekélyebb litoszféra-asztenoszféra mélységet a Pannon-medence délkeleti peremén észleltük (~50 km), míg az Erdélyi-medencében a Keleti-Kárpátok irányában a litoszféra vastagsága egy növekvő tendenciát mutatott (~70-80 km), ami még mindig lényegesen vékonyabb, mint a Kárpátokon túli területek jellemző litoszféra vastagsága. Elemzésünk kiterjedt a geoelektromos szerkezet meghatározására is, amelyből geológiai következtetések vonhatók le. A geoelektromos szerkezeti irányok jelzik a Bogdan Vodă-Dragoș Vodă törési zóna jelenlétét, valamint a Keleti-Kárpátok felé nagyobb mélységű, elektromosan jólvezető zónákat is.
Az új elektromágneses kutatási eredmények a Pannon-medencében a jobb elektromos vezetőképességgel rendelkező sekélyebben fekvő asztenoszférával, valamint a Bogdan Vodă-Dragoș Vodă töréshez és a Keleti-Kárpátokhoz kapcsolódó mély és feltehetően fluidokban gazdag tektonikus zónákkal magyarázhatók. A geoelektromos szerkezetre vonatkozó eredmények azt is sugallják, hogy a legösszetettebb tektonikai zónák a Keleti-Kárpátok térségében találhatóak, ahol a litoszféra vastagsága már meghaladja a 100 km-t, ez pedig összhangban van a fiatal és összetett orogén jellegével.
1. ábra) Az MT állomások helyzete az Erdélyi-medencében.
2. ábra) A becsült elektromos litoszféra-asztenoszféra mélységek a kutatási területre vonatkozóan.
A publikáció elérhető az alábbi linken:
http://www.geologicacarpathica.com/browse-journal/volumes/75-3/article-1067/
Vissza Tovább >