Folyamatban lévő és lezárt projektek
EURISGIC – European Risk from Geomagnetically Induced Currents
Forrás: EU FP7
Futamidő: 2011-2014
A Napból eredő részecskeáram, az ún. napszél energiájának egy része a bolygóközi mágneses tér és a földi mágneses tér összekapcsolódásával, részecskegyorsítási mechanizmus révén kerül be a Föld plazmakörnyezetébe. Ez az energiabetáplálás határozza meg a földi mágneses tér háborgatottságának mértékét, az általános geomágneses aktivitást. Az olykor igen intenzív naptevékenységet az energiacsatolás feltételeinek teljesülése esetén a Föld plazmakörnyezetének erőteljes háborgatottsága, geomágneses viharok kísérik. Geomágneses viharok során gyakran tapasztaljuk űreszközök meghibásodását, navigációs, információs és energiaátviteli rendszerek működési zavarait. Az utóbbi zavarok hátterében a geomágneses indukció jelensége áll. Egy olyan rendkívüli napkitörés, mint az 1859. évi Carrington-esemény volt, ma szinte biztosan az energiaátviteli rendszerek kontinentális léptékű összeomlásához vezetne. A kritikus infrastruktúra védelmére szervezett európai kutatási program keretében a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban obszervatóriumi adatsorok elemzése és a geomágneses indukció modellezése folyik. A Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium közel 6 napciklusra kiterjedő geoelektromos és geomágneses obszervatóriumi adatai alapján a „geoeffektív” napviharok statisztikai elemzését végzik. A geomágneses indukció numerikus számításához 2012-ben elkészült az európai litoszféralemez geoelektromos modellje, az EURHOM (European RHO Model). A felszín és az litoszféra-asztenoszféra határ közötti térrészt magába foglaló modell lehetővé teszi az indukció révén fellépő potenciálkülönbség számítását a földfelszín tetszőleges két pontja között, így a földelési pontokon távvezetékekbe belépő indukált áramok meghatározását is. A modell és a geomágneses aktivitás várható mértéke alapján a magas integráltságú nagyfeszültségű távvezeték-rendszer leginkább érintett szakaszai időlegesen leválaszthatók, megfelelő műszaki megoldások tervezhetők, így a napfizikai eredetű kockázatok jelentősen mérsékelhetők.